Idén tizenharmadik alkalommal várta az érdeklődőket az a fesztivál, ahol még ,,a kerítés is kolbászból van”!

2009. október 22-25-ig tartó rendezvényt eléggé nagy marketing előzte meg, ugyanis október 5-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatót a város polgármestere (Vantara Gyula) a fesztivállal kapcsolatban és kóstolót kínált a békéscsabai ínyencségekből a pesti újságíróknak, ezen felül még külön erre az alkalomra indított „Kolbászfesztivál vonatokat” is indítottak a fővárosból a kíváncsiskodóknak. Miért ez a nagy felhajtás? Miért található minden évben egyre zsúfoltabbnak a békéscsabai sportcsarnok az embertömegektől? Mi a fesztivál sikere? Hát vágjunk bele!

Először is miért szeretnek az emberek enni? A magyar nyelvtanban sok kifejezést találhatunk az evésre és ivásra. A magyarok különleges vonzalmat éreznek a konyhai termékek iránt tehát amint azt a nyelvtan és a tények mutatják, a magyar emberi szereti a hasát, szereti a kolbászt!
A békéscsabai kolbász igazi népi produktum, a múltja több, mint 100 évre nyúlik vissza, ,,az egyedi receptje apáról fiúra szállt”” –mondta a 13. Kolbászfesztivál nyitóünnepségén Vantara Gyula, a város polgármestere.
Békéscsabán a kolbász státusz szimbólum volt, ugyanis a helyi, hagyományokat ápoló emberek nagyon vendégszeretőek voltak (és természetesen ma is azok) és ez a gasztronómia fesztivál, ami az ország 10 legnagyobb gasztronómiai fesztiváljaihoz tartozik kiváló alkalom arra, hogy bemutassa a különleges receptjét a csabai kolbásznak, tehát összegezve mondhatjuk azt, hogy néhány nap erejéig újra Békéscsaba lehet a világ közepe és természetesen legálisan növelhetjük a súlyfeleslegünket is.

A fesztivál változatos programokkal várta a helyieket és a turistákat egyaránt; láthattunk itt különböző zenekarokat, mint például Marót Vikit és a Nova Kultúr Zenekart, vagy a Magyar Országgyűlés képviselőinek az énekkarát, a SZENÁ-TOROK-at, amely egy jótékony cél érdekében lépett fel. Ezek mellett minden nap részt lehetett venni nézőként reggel 10 órától a disznóvágás bemutatókon és természetesen különböző termékbemutatókat lehetett közelebbről megtekinteni egészen a pálinkától egy új disznós világújdonságig, a Chocolitzáig, amely nem más, mint mangalica töpörtyűvel töltött étcsokoládé. Az különböző kolbászérdekességeket is ki kell itt emelnem, gondolok itt a több méteres kolbász, és a disznó alakú kolbász is nagy sikerére.

Természetesen a fesztivál ideje alatt nem csak a Sportcsarnok kínál különböző programokat, de a Munkácsy Mihály Múzeum is hosszabbított nyitva tartással várta látogatóit, akik 10-20 óráig nézhették meg az 57 festményből álló tárlatot. Sőt mi több a nemzeti ünnepen, október 23-án pedig 22 órától éjszakai tárlatvezetést tartott a múzeum, ahol számos, a Lombard Reneszánsz kiállításhoz kapcsolódó program közül válogathattak: a reneszánsz korszakát idéző ruhákban festői háttérrel vehettek részt élményfotózáson, s egy gasztronómiai ízelítőn keresztül is belekóstolhattak a reneszánsz ízeibe. Ezek mellet október 22 és 25 között az összes vendéglátó és szálláshely egész Békés megye területén különféle kolbászínyencségeket kínált fel a vendégeinek. Ezek után meg sem kell magyaráznom, hogy miért van ez a nagy felhajtás a kolbász városában!
Térjünk is a lényegre, illetve a kolbászgyúró szombatra! Több, mint négy tonna hús került feldolgozásra és összesen 420 csapat gyúrt idén kolbászt, tehát ez megfelelően soknak számít, ha tudjuk azt, hogy egy csapat létszáma 3-10 fő között mozgott. Sok kreatív, ötletes, és vicces stílusú, illetve nevű csapattal lehetet találkozni a fesztivál idején kezdve a „H1N1 Free Zone” orvosi kolbászgyúró csapatától a ,,Huncut Tűzoltókig”. Természetesen az idei kolbászgyúrást sem hagyhatták ki a hírességeink. A gyúró csapatoknál lehetett megtalálni többek között Fásy Ádámot és Faragó Andrást. Neves sportolókat is lehetett találni, úgy mint Wichmann Tamás, kenuzót, Gedó György, ökölvívót és Palotai Károly, focistát. Politikusoktól sem volt mentes az idei fesztivál ugyanis, itt volt Deutcsh Tamás és Varga Zoltán is.

Hogy milyen volt a hangulat szombaton? A levegőben áradó hús- és pálinkaszag, na meg a fergeteges jókedvvel tudnám leírni ezt a napot, ugyanis már reggel kezdődött az alapozás, a készülődés és a húsosztás, ahol kígyózó sorok várták a feldolgozásra váró húst. A kinti és a benti csapoknál is nagyon sokan voltak a bélmosás miatt, tehát tényleg egy pillanatnyi csendet sem engedett meg magának a csarnok szerencsére. A hatalmas tömeg elkerülése végett idén két külső ,,sátorvárost” is építettek a rendezők, ami közel 10000 négyzetméteres volt, tehát a küzdőtér mellett már a kinti sátrakban is gyúrhattak a csapatok.
A zsűrit mondhatni nem irigylem, ugyanis a sok csapatnak köszönhetően eszméletlenül sok kolbászt kellett pontozni, de a két külső sátornak köszönhetően a zsűri három részre bomlott, így ,,könnyítve és gyorsítva” saját munkájukat. A fődíjat végül a csabai Szaszák Ádám nyerte.




Így a fesztivál végeztével azt tudom csak mondani, hogy aki nem volt jelen ezen a fesztiválon, jövőre mindenképpen látogasson ki, ugyanis minden korosztálynak megpróbálták kielégíteni az igényeit, változatos programok voltak, sok újdonsággal meg lehetett ismerkedni (itt újból megemlíteném az töpörtyűs étcsokoládét!!) és nem utolsó sorban a kolbászgyúró szombat hangulata leírhatatlan volt. Nem véletlen, hogy minden évben újra és újra rendezésre kerül, a már hagyományos kolbászfesztivál és az sem véletlen, hogy miért éppen ezt a késő őszi időpontot választották a fesztivál megtartására, ugyanis turizmus szempontjából egy eléggé lankadt időpont volt ez addig, amíg nem volt hangos Békéscsaba a kolbászgyúró csapatok versengésétől. Szerencsére ez már tizenhárom éve nem így van!

Buc